“Az euroszkepticizmus mérsékelése érdekében szükséges, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a polgári kezdeményezés rendszere, illetve lehessen népszavazást tartani olyan kérdésekről is, amelyek az egész Európai Uniót érintik” – véli a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának hallgatója. Róka Lajos Domonkos azt is javasolja, hogy az Európai Parlamenti választásokon ne a tagállamok pártjai indítsák a képviselőjelölteket, hanem az Európa Parlament párcsaládjai állítsák össze tagállamonként a jelöltjeiket. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

 

Megérkezik az árvíz, de állának-e a gátak?

Az Európai Unió megalakulása óta a legnagyobb problémákkal néz szembe napjainkban, az éghajlatváltozás, az elöregedő lakosság, a belső vándorlás, a migrációs válság, és Nagy-Britannia kilépésének veszélye fenyegeti. Ezen problémák abban térnek el a korábbiaktól, mint például a 2008-as gazdasági válság, hogy erőteljesebben megosztja az Unió tagállamait a megoldási lehetőségek keresésében, és elfogadásában.

 

„Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek, midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket.” 

Abraham Lincoln az Egyesült Államok 16. elnöke

 

Az Európai Uniónak, hogy úrrá legyen a gazdasági válságon először is a politikai krízissel kell megbirkóznia. Ennek érdekében felkel számolnia szerkezetén belül jelenlevő ellentéteket, mind a tagállamok mind pedig az állampolgárok között. Ehhez az Uniónak egy átfogó intézményreformra van szüksége. A legnagyobb problémát az okozza, hogy sok esetben a kisebb tagállamoknak csekély ráhatása van a jogszabály alkotási folyamat végeredményére. Ezt a Tanácsban alkalmazott minősített többséggel valló szavazás teszi lehetővé. Ez nem felel meg a tagállamok egyenrangúsági elvének, mert a jogalkotási javaslat során döntő szerep jut a népesebb tagállamoknak. Ezért be kellene vezetni azt, hogy a Tanácsban minden tagállamnak egyenértékű szavazati joga legyen. Ezután bizonyos speciális esetektől eltekintve a tagállamok 65%-nak támogatásának elnyerésére legyen szükség, ez lehetne a minősített többség új formája. Ezen speciális esetek az adózást, a szociális biztonságot, a külpolitikát, a védelmet és az operatív rendőrségi együttműködést érintenék. Továbbá gondot okoz, hogy sok időbe telik, amíg a Bizottság egy javaslatot benyújt a Parlamenthez és a Tanácshoz. Az adminisztratív folyamatok rövidítése érdekében módosítani kellene az eljárás menetét. Ez úgy valósítható meg, ha lehetőséget adunk az Európai Bizottságon kívül az Unió más intézményeinek, hogy közvetlenül a Tanácshoz és Parlamenthez nyújtsák be javaslataikat, így csökkenthető lenne az Európai Bizottság működését jellemző túlzott bürokrácia.
Az euroszkepticizmus mérsékelése érdekében szükséges, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a polgári kezdeményezés rendszere, illetve lehessen népszavazást tartani olyan kérdésekről is, amelyek az egész Európai Uniót érintik. Ezeken az összes olyan ember részt vehet, aki az Európai Parlamenti választásokon aktív választójoggal rendelkezik. Bizonyos esetekben nem lehetne népszavazást kiírni, például az Unió bővítéséről, szerződések módosításáról, valamint azokban a speciális témakörökben, amelyekben a Tanács az együttdöntési eljárást alkalmazza. Amennyiben a népszavazást kezdeményező kérvényt az Unió választó polgárainak legalább 5%-a aláírta abban az esetben a Parlament döntsön a népszavazás kiírásáról, amennyiben viszont az aláírások száma eléri a 10%-ot abban az esetben a népszavazás kiírása kötelező.Az Unió iránti bizalom növelése érdekében a jelenlegi csúcsjelöltek rendszerét le kellene cserélni. Sokkal átláthatóbb megoldás lenne, ha az Európai Bizottság elnökét közvetlenül a polgárok, választanák meg. Az Európai Parlamenti választásokon pedig nem a tagállamok pártjai indítsák a képviselőjelölteket, hanem az Európa Parlament párcsaládjai állítsák össze tagállamonként a jelöltjeiket.

 

„A demokrácia sohasem csupán a választásokról szólt. A demokrácia azt jelenti, hogy a népkormányoz, de a kormányzás valamivel többet jelent, mint pusztán választásokat. Hagyományaink szerint azt is jelenti, hogy érvekkel alátámasztott vitákon át történik a kormányzás.”
Lawrence Lessig amerikai jogász professzor

 

Ezen feltételek mellet szavazók kétfordulós szavazási rendszerben tudnák megválasztani az Európai Bizottság elnökét. Az Európa Parlamenti választásokat pedig az első fordulóval együtt tartanák. Ezeket a választásokat az egész Unió területén egyidejűleg kellene tartani, kivételt képeznek azok a területek, amelyek távol esnek Európától például a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, ezekben az esetekben az itt élő választópolgároknak a választást megelőző napig kellene levélben leadnia a szavazataikat.

Az Európai Unió fennmaradása érdekében szükséges a tagállamok közötti gazdasági szakadék mérséklése. Az Unióban az ipar számára a legnagyobb problémát a magas nyersanyag és energia árak jelentik. Ennek a problémának a megoldására a legnagyobb lehetőség az újrahasznosítás. De mivel ez nagyon munkaerő igényes ágazat ezért költséges a nyugat-európai államokban a telepítésük. Viszont, ha a hulladékot egy árunak tekintjük, akkor a fejlett tagállamok el tudják adni ezt a fejletlenebbeknek az áruk szabad áramlásának joga értelmében. Ennek következtében elősegítve a munkanélküliség csökkentését ezekben az országokban, ezért hosszabb távon enyhülne a nyugati-országokra nehezedő belső migrációs nyomás. Az aktívabb gazdasági együtt működéshez pedig nem minden országban találhatóan a kellően fejlett szállítmányozási útvonalak, ezen országok közé tartozik a legtöbb kelet-európai ország például Románia. Ezért az Uniónak szükségszerűen, ha ezeket az országokat is versenyképesé szeretné tenni, akkor először az infrastrukturális elmaradásokat kell kiküszöbölni először és csak utána lehet megkezdeni az innovatív munkahely teremtő projekteknek a megvalósítását. Mivel ezen beruházások fejlett infrastruktúrát igényelnek. Továbbá mivel az Uniós tagállamok vámuniót is alkotnak ezért szükséges az Unió külső vámhatárának megerősítése. Ennek keretében védővámokat emelnénk az Unió külső határain, így bizonyos termékeknek a behozatalát kedvezőtlenné tennénk például a ruházati termékek és bizonyos kivételektől eltekintve az élelmiszerek. Ezek a kivételek közé tartozik például a kávé, a kakaó, és a tea. Így meg növekedne a belső fogyasztás. Ennek következtében pedig megindulna a gazdasági növekedés. A hosszú távú fejlődés fenntartása érdekében pedig az oktatási intézmények fejlesztését kell nagyobb, mértékben támogatni a különbségek felszámolása érdekében.
Magyarország helye egyértelműen az Európai Unión belül van. Magyarország és az állampolgárai nagyon sokat köszönhetnek az európai együttműködésnek.
A Kohéziós és Közös Agrárpolitika keretében megjelenő támogatások és szabályozások jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez. A kohéziós politikának köszönhetően az ország infrastruktúrájának fejlesztése és a közintézmények fejlesztése nem lett volna megvalósítható. A négy alapszabadságnak köszönhetünk a legtöbbet, amely fellendítette a turizmust, így egyre több látogató érkezik hazánkba kikapcsolódni, szórakozni és tanulni, új lehetőségeket nyitott meg a gazdasági kapcsolatok területén, ezért új gyárakat kezdtek el építeni elsősorban az autóipar terén, Kecskeméten és Győrben. És a szabad mozgás, amelynek lehetőségével sokan élve vállaltak munkát vagy kezdtek el tanulni az Unió többi országába.
Sokan úgy gondolják, hogy az európai egységfolyamat bukásra van ítélve és azt, hogy az reformok nem megvalósíthatóak, de már az alító atyák óta tudjuk, hogy:

.
„Mindannyian ugyanazon ég alatt élünk, de nem mindannyiunk horizontja ugyanaz.”
Konrad Adenauer az Európai Unió alapító atyáinak egyike

 

Az Unió nem a pesszimizmus alapjára épül, hanem a progresszív szolidaritásra és a közös értékeink tiszteletben tartására és megerősítésére. Az Európai Unió tagállamai már a Maastrichti szerződés aláírásakor elhatározták, hogy közösen megvédik állampolgáraikat, közös értékeinket, és az emberi jogokat. Már akkor is tudták, azt hogy erre a legjobb megoldás egy erős és progresszív európai együtt működés, amelyet a szerződéseinkben foglaltak alapján ma Uniónak hívunk.

 

Róka Lajos Domonkos