Pénzügyi, kereskedelmi, társadalmi differenciát hozna létre a kétsebességes Európa – véli Csibi Annamária. A halásztelki gimnazista úgy gondolja: az európai közösséget szorosabbá kéne tennünk, elfelejtenünk a diszkrimináció fogalmát. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

 

Bevezetésként az Európai Unió általános jellemvonásairól szeretnék pár sort írni. Mint azt mindenki tudja, az Európai Unió egy olyan gazdasági és politikai unió, amely főképp Európában található és jelenleg 28 tagállamból áll össze. 1993.november 1-jén alakult meg a Maastrichti szerződés, az Európai Gazdasági Közösség alapján. A világ GDP-jének majdnem 30%-át kitermelő, csaknem 510 milliós népességű unió állítja elő. Ez 2008-ban 18.4 billió dollárnak felelt meg. Az Európai Unió, más néven EU egy egységesített jogrendszer alapján hozott létre egy egységes piacot. Biztosítja a személyek, az áruk és a szabad tőke áramlását. A közös politika elve szerint a mezőgazdaság, a kereskedelem és a regionális fejlesztés területein fonódik össze. Negyedik elvként a szolgáltatások szabadságát fogalmazta meg. Ez magába foglalja a megkülönböztetés nélküli, egységes bánásmód tartalmát.

Az EU fontos intézményei közé tartoznak a következők: Európai Bizottság, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bíróság, Európai Központi Bank és nem utolsó sorban az Európai Parlament. Az 1951-ben megalkotott Európai Szén- és Acélközösség, illetve a Római szerződés aláírása (1957) adta meg alapjait a hat állam által létrehozott EU-nak. Területe folyamatosan bővül, melynek eredményeképpen 2004.május 1-jén Magyarország is csatlakozott. Az Európai Unió azonban egy renoválásra kényszerül. Mindez a szolidaritás, a progresszivitás és a kompromisszumok keretein belül törekedhetne egy magasabb szintre. A szolidaritás együttműködésképpen jelenik meg, a progresszivitás pedig a fejlődés jegyében.

Vajon mit gondolok Én arról, hogyan kellene átalakítani és jobbá tenni az európai közösséget és annak intézményrendszerét? Véleményem szerint az európai közösséget úgy lehetne szorosabbá fűzni, hogy a társadalmi különbségeket, a negatív diszkrimináció csökkentését kéne előtérbe helyezni. A negatív diszkrimináció mindenhol megjelenik. Magyarországon is láthatjuk ezek következményeit, mégpedig a kisebbségeknél leginkább. Tizenhárom hivatalos kisebbség létezik, melyek a következők: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, roma, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A nemzeti kisebbségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik, támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biztosítanak számukra. A magyar alaptörvény szerint a magyarországi kisebbségek államalkotói tényezők, az ország kulturális sokszínűségét gazdagítják.

Magyarország sokat köszönhet az európai közösségnek. Mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Az 1991-ben országunk által is aláírt Emberi Jogok Nyilatkozata is kimondja az emberek legalapvetőbb jogait. Ez tartalmazza a gyerekek és a felnőttek jogosultságait. A fiatalok speciális jogköre megszabja az oktatás jogát, a jólétet biztosító családi környezet lehetőségét, az egészséges felnevelkedést, a testi, lelki, erkölcsi és szellemi fejlődéshez való jogot, a társadalomba való beilleszkedés lehetőségét és a fejlődést veszélyeztető helyzetek elhárítását. A felnőtteknek joga van a szabad vallás gyakorlásához, a lelkiismereti szabadsághoz, a választójoghoz és a családalapításhoz. Minden magyar állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét, nem büntetett előéletű, szavazati joggal rendelkezik. Dönthet országának hatalmi képviselőjéről, a népszavazás által kiírt törvények határozatáról.

Mint azt már említettem, gazdaságilag is fejlődésen mentünk át, amióta csatlakoztunk az Unióhoz. A fejlődés a következő területeken értendő: kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezet jött létre, gyorsan növekedő kivitel felhozatal, a munkaerőpiac fellendülése. Szerkezetileg nemcsak a nettó export, azonban a belső kereslet is fejlődést tud felmutatni. Állandósult többletet jelenik meg a külkereskedelmi egyenleg terén és az államháztartás is stabilan helyezkedik el. Az EU-s forrásoknak köszönhetően az oktatás nagy fejlődésen ment keresztül, az iskolák felújításában, kibővítésében fontos szerepet játszott. Az egészségügy és a népességügy életében is meghatározó szerepet töltött be.

A kétsebességes Európa megteremtése nem mást jelent, mint az Unión belüli uniót. Ezt az elméletet Franciaország kezdeményezte. Ez az elképzelés számomra nem kivitelezhető, ugyanis a két unió között több különbség jelenne csak meg ez által, ami több problémát okozna. Még nagyobb pénzügyi, kereskedelmi, társadalmi differenciát hozna létre. Visszafejlődést eredményezne, illetve visszamaradást az Unión kívüli országokhoz képest. Az eredeti elképzelés szerint a „mag” képviselné az újabb uniót. Hazánknak ez mindenféleképpen több veszteséget hozna, mint hasznot.

A másik megoldás hazánknak a mélyebb integráció fogalma. Szerintem ez egy jobb elképzelés, mint a kétsebességes Európa. Az integráció alapvető jelentése az egységesülés, beilleszkedés, beolvadás, illetve hozzácsatolás. Ez többféleképpen valósulhat meg. Az egyik ilyen megvalósulás a társadalmi integráció. Ez esetben a kisebbségek, vagy bevándorlók beilleszkedéséről, elfogadásáról van szó. Gazdasági és regionális integrációról is beszélhetünk. A gazdasági integráció legfontosabb tényezője az egyes országok piacai között fennálló ellentétek fokozatos mérsékelése. Ezt az Unió nagymértékben segíti. A regionális, területi integráció folyamata alapján, a nemzetek különféle szervezetekbe csoportosulnak, hogy így javítsák a fennálló feszültséget.

Vajon az Európai Egyesült Államok víziója vagy inkább a nemzetállamok laza szövetsége az Unió jövője? Az Európai Egyesült Államok ötlete Victor Hugo-tól származik. Ez a gondolat mindenekelőtt a béke és a demokrácia létrehozására irányul. Célja megteremteni egy olyan közösséget, ahol az európai nemzetek egyesülnek, általános választójoggal rendelkeznek és a törvényhozás is megfelelő mértékben teljesül. Ez az elmúlt évek során visszatért egy másik személy által.

Véleményem szerint egy ilyen felépítésű államban nehezebb lenne megszabni közös megállapodáson alapulva a törvényeket, a különféle alkotmányokat. Magyarország alkotmánya, vagyis mai nevén alaptörvénye a legfelsőbb jogszabály. Minden más jogszabályt ehhez kell igazítani és ezzel nem lehet ellentétes egyetlen más jogszabály sem. Minden országnak van saját alkotmánya, ami esetenként változik, módosításokon megy keresztül. Ez így történt a magyar alkotmánnyal is 1919-ben, 1949-ben, 1989-ben, 2000-es években és 2011.április 25-én is. Az alkotmánynak tartalmaznia kell az ország nemzeti hitvallását, a szabadság és felelősség fogalmát, a bizottságok és a hatalmon lévő pártok jogait, kötelezettségeit. Ha egyesült államokat szeretnénk létrehozni, akkor egy közös alkotmány megteremtése elkerülhetetlen lenne. Ennek megvalósítása nagy gondokkal járna, hiszen minden ország a saját érdekeit képviselné legjavaképp.

A nemzetállamok laza szövetsége számomra azt a fogalmat jelenti, hogy minden nemzet dönthet saját sorsa, saját társadalma, gazdasága felől. Ennek hatásaképp fel lehetne építeni egy olyan társadalmi rendszert, amelyben a különálló országoknak kevésbé kellene megfelelnie az elvárásoknak, a szigorú szabályoknak. Manapság is minden nemzetnek más és más elképzelése van a hatalmi viszonyokról. Ezzel a gondolattal, azaz a nemzetállamok laza szövetségének gondolatával egy olyan világot tudnánk élni, ahol minden nemzet a saját kultúrája, hagyománya, erkölcse szerint tudna élni.

Befejezésképp összefoglalnám mondanivalómat. Az európai közösséget szorosabbá kéne tennünk, elfelejtenünk a diszkrimináció fogalmát. Mindenkit egyenlően kellene kezelnünk. Ha a nők el tudták érni egyenjogúságukat a hosszú évszázadok elteltével, akkor mi is össze tudunk fogni egy jobb jövő érdekében. Nemcsak magunkra, hanem a jövő nemzedékére is kellene gondolnunk és időt fordítanunk. Ne mindig azon fontoskodjunk, hogy nekünk éppen most mennyire legyen jó, hanem azon is, hogy mi most még tudunk változtatni utódaink jobb, élhetőbb jövője érdekében. Ez legyen egy új útmutató, egy új jövőkép legfontosabb mottója.

Végül szeretném megköszönni, hogy részt vehettem az Európai Parlament programjában, hiszen tömérdeknyi új információval gyarapítottam tudásomat és csodálatos embereket ismerhettem meg.

Csibi Annamária