Draskóczy Dániel: Látogatás Brüsszelben és az Európai Parlamentben

„A brüsszeli hat napos tanulmányút során, amely az Európai Parlamentre fókuszált, sok újdonságot tanultam. Ha két szóban kellene megfogalmaznom, milyen az EP, azt írnám: ’smart environment’. Magyarul: okos, hatékony környezet; ez alatt pedig az itt dolgozókat értem, nem az intézményi hátterét vagy épp az építészeti megoldásokat.” Draskóczy Dániel, az Európai Demokraták esszépályázati győztesének szubjektív élménybeszámolója.

Mi az Európai Parlament?
Az EP az Európai Unió három legfontosabb intézményének egyike a Bizottság és Tanács mellett. Ez az intézmény a mi, európai uniós állampolgárok, érdekeit képviseli. Közvetlenül, demokratikusan választott intézmény 1979 óta. A legutóbbi EP választás 2014-ben volt, míg a következő 2019-ben lesz az összes tagállamban, köztük Magyarországon is. Az EP-ben 751 képviselő dolgozik minden hónapban három hétig Brüsszelben, majd egy hétig Strasbourgban az EU 28 tagállamának 510 millió állampolgárát képviselve. Az EP fő feladatai a jogalkotás, felügyelet az uniós intézmények felett és a költségvetés elfogadása. Erről bővebben itt.

Mit láttunk mindebből?
Mielőtt eljöttem, a Parlamentet úgy képzeltem el, mint egy nagy épületet, ahol képviselők dolgoznak és ők mennek el ülésekre, szólalnak fel és szavaznak meg (vagy épp mindezt nem teszik meg, ha nincs kedvük) különböző unalmas és legnagyobb részt értelmetlen direktívákról, rendeletekről, törvényekről.
A néhány napos tapasztalat annyit megerősít, hogy az EP egy nagy épületben működik Brüsszelben, azonban nemcsak képviselők szólalnak fel, hanem magas pozíciójú szakértők, vezérigazgatók és helyetteseik, alapítványt vezető orvosok, biztosok az Európai Bizottságból, orosz ellenzéki pártok vezetői és bárki más is, aki bele akar szólni a publikus vitákba és megbeszélésekbe, amelyek témái rendkívül széles skálán mozognak. A teljesség igénye nélkül: Afganisztán sorsa a következő 4 évben; az európai lakások felújítása és a légúti betegségek kialakulása; az S&D frakció igennel vagy nemmel szavazzon a CETA-ra (szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között) vagy az orosz belpolitikában jelen lévő demonstrációk hogyan befolyásolják az EU-Oroszország viszonyt most és fogják a következő 4 évben.
A felszólalók általában angolul vagy franciául, nagyobb gyűléseken anyanyelvükön (akár oroszul) szólaltak fel. Egészen hihetetlen volt, hogy a fel- és le-gomb nyomogatásával valós idejű szinkrontolmácsoláshoz jutottunk és nagyobb gyűléseken 24 különböző nyelven (köztük magyarul is) hallhattuk ugyanazt az üzenetet.

A politikus biztosan rossz ember?
A másik tanulság az, hogy bár az Európai Parlamentben több, kb. 5 ezer ember közül a legtöbben (a képviselők természetesen) politikán és pártokon keresztül jutnak el az itteni pozícióikba, rengetegen nem párttagok vagy „nem csak” politikusok: akadémikusok, volt újságírók vagy szerkesztők, mellékállásban óraadók egy vagy több magyar egyetemen, és ugyanúgy, ahogy az egyetemi előadók első számú feladata sem az óraadás, a politikusoké sem a plenáris üléseken vitatkozás: a színfalak mögött hosszú, elfoglalt napok során rengeteg párhuzamos projektet futtatnak és rengeteg okos, hatékony elme igyekszik együttműködni ahhoz, hogy az Európai Uniót a Parlament hatáskörén át kézben tartsa és irányítsa.

Milyen messze van Brüsszel?
Csakúgy, mint 13 éves koromban, amikor életem első (punk) koncertje után leültünk a nővéremmel beszélgetni az együttes énekesével a hátsó szobában a hangszerek között, és az addig csak magnóról hallott énekessel elbeszélgettünk, most is áttört egy fal, megszűnt az áthidalhatatlan távolság köztem és azok a vezetők között, akikről középiskolásoknak elő szoktam adni az EU-tanórákon.
Az EP elnökével, képviselőivel, volt miniszterekkel és miniszterelnökökkel kezet rázni és beszélgetni magas falakat döntött le bennem.

Mit tanultam mindebből?
Sokak szerint Brüsszel Európa-negyede és az európai intézmények egy buborék csupán. Ez sok szempontból inkább igaz 2016-ban, mint volt 5-6 évvel ezelőtt. Üdítő érzés, friss levegő volt ebben buborékszerű közegben eltölteni egy kis időt, ahol a szolidaritás, egység, béke és integráció pozitív fogalmak és első kézből tapasztalni, hogy van, aki hisz mindebben és keményen dolgozik érte.
Jó volt látni, hogy itt, az EP-ben vagy Brüsszelben senki sem üzen falragaszokkal „Budapestnek”.

Hogyan tovább?
Tökéletes munkaterületet, pozíciót és mindehhez kapcsolódóan egy olyan tevékenységet találni, amelyben hisz az ember, nagyon nehéz. A hosszú, ehhez vezető úton, úgy érzem, egy jelentős lépést tettem előre.
Örülök, hogy itt lehettem és köszönöm a lehetőséget. Olyan emberekkel ismerkedtem meg, akiktől sokat tanulhatok még a későbbiekben, feltehettem az EU-hoz kapcsolódó kérdéseimet döntéshozóknak és tanácsadóiknak és ezáltal olyan ötleteim támadtak, amelyekhez otthon nem hiszem, hogy eljutottam volna. Kikristályosodott egy gondolat a fejemben, hogyan tehetem magam hasznossá azáltal, hogy az EU-t a generációm tagjai között igyekszem népszerűsíteni.
És készült egy profi fotó rólam, amely az új Facebook profilképem lett.

Remélem, minél többen éltek a lehetőséggel, hogy eljussatok Brüsszelbe egyénileg vagy egy pályázat útján. Remélem tovább, hogy minél több politikai szervezet és/vagy képviselő veszi majd a fáradságot, hogy minél több korombeli érdeklődő fiatallal ismertesse meg az Európai Unió működését.
Az Európai Parlamenten kívül Brüsszel és Belgium igen sok mindennel várja a látogatókat:
– Több mint 1100 fajta belga sör
– Gofrik minden ízben és mennyiségben
– Belga csokoládé
– Gyönyörű városok, mint Bruges, Gent és Brüsszel történelmi belvárosa.

A szerző az Európai Unió szükséges reformjairól írt dolgozatával, amely itt elérhető, nyerte meg az Európai Demokraták pályázatát és ennek során töltött 6 napot Brüsszelben. Az itt tartózkodás programját Ujhelyi István EP-i képviselő és irodája szervezte meg.