Magyar György: Legyünk jóhiszemű tagjai az európai klubnak!

magyargyorgy

A közismert ügyvéddel, dr. Magyar Györggyel beszélgettünk hazánk uniós tagságában rejlő lehetőségekről. A jogharmonizáció szövevényes kérdésein túl arról is szót ejtettünk, hogy milyen újfajta módszerekkel lehetne közelebb hozni az EU-t a fiatalokhoz.


Mi az a három dolog, ami a legelőször az eszébe jut, ha az Európai Unióra gondol?

Megállás nélkül ugorhatok át Bécsbe. Ha akarok, nyugdíjasként letelepedhetek a Kanári-szigeteken. Az unokáim bármelyik európai egyetemre jelentkezhetnek.

Miért jó Magyarországnak leginkább, hogy EU tagja vagyunk?

Az EU-s tagság korlátozza a Nemzeti Együttműködés Rendszerének mozgásterét, vagyis némileg keretek közé szorítja a jogalkotási ámokfutást. Ezen túlmenően nyilvánvaló, hogy az uniós támogatások nélkül semmilyen közösségi fejlesztés sem valósulhatna meg Magyarországon, a gazdaság zsugorodna. A magyar vállalkozások akadálytalanul jelenhetnek meg az 500 milliós európai piacon.

Az Ön szakmájában milyen előnyöket vagy hátrányokat jelent országunk EU-s tagsága?

Az uniós jogharmonizáció eredményeként sikerült olyan jogokat biztosítani a magyar jogalanyok számára, amelyeket a nyugat-európai államok már korábban kidolgoztak. Vagyis a jogharmonizáción keresztül mi is csatlakozhatunk az irigyelt nyugati társadalmakhoz. Például a fogyasztóvédelmi vagy a büntető-eljárási jogi garanciák harmonizációja kézzelfogható előnyökkel jár minden magyarországi lakos számára. Az jogharmonizáció többletjogokat hozott. Ez jelent egyfajta komplexitásnövekedést, a jogrendszerben, de ez kezelhető. Ugyanakkor a jogászok számára sokkal több továbbképzésre van/lenne szükség.

Véleménye szerint mit kellene megmutatni az EU-ról, hogy az emberek jobban megértésék a lényegét?

Az iskolákban részletesen oktatni kellene az EU hatásköreit és működési mechanizmusát. Kellene országos verseny, ahol az uniós jogalkotást, például egy konkrét ügyben a Coreper tárgyalásokat lehetne szimulálni. A lényeg, hogy a hazai politikusok ne tudják „Brüsszelt” vádolni a népszerűtlen intézkedésekért. Emellett persze rengeteg hétköznapi példát kell bemutatni arra, hogy az EU jog mennyiben teszi élhetőbbé az emberek mindennapjait. Például a fogyasztóvédelmi esetek bemutatására sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

A magyar emberek miért tekintenek magukra nehezebben európai állampolgárként, és hogyan lehetne ezen változtatni?

A magyaroknak elsősorban az önértékelésükkel van bajuk: a nyelvtudás és a világlátottság hiánya, továbbá az ország kedvezőtlen megítélése miatt kisebbrendűségi komplexusokkal küzdünk a nyugat-európai polgárokkal szemben. Ha Magyarország újra jóhiszemű tagja lesz az európai klubnak és gazdasága sikeres lesz, könnyebb lesz büszkének lenni magyarként. A mostani rezsimnek annyi haszna mindenképpen van, hogy a sok emigráns magyar nyelvet tanul és világot lát, de emellett sokkal jobban kellene ösztönözni a nyelvtanulást, a diákcserét és a külföldi tanulmányokat/szakmai gyakorlatot. Európán belül az emberek akkor tekintik magukat európai polgárnak, ha az európai polgárt megillető státuszra (például mozgásszabadság, egyenlő bánásmód) kívánnak hivatkozni egy másik tagállamban. Egyebekben nyilván akkor merül fel az európaiság kérdése, ha van egy másik – nem európai – entitás, amihez képest az európai identitás mint csoportképző elem értelmezhető. Vagyis sokkal többet kellene vitatkozni/beszélni Európa határairól akár a bővítéssel összefüggésben, de az Oroszországgal, az USA-val, a migrációs válsággal, vagy akár az iszlámmal kapcsolatos témák is alkalmasak az európai identitás körbejárására. Az európai identitás kérdése persze nem azonos az európai polgárság kérdésével, de kétségtelenül összefügg vele.

 

.
Az interjút készítette: Uzsák András