Kolláth György: az EU sokszínűsége minőség és érték

kollath

Vajon mit gondol egy alkotmányjogász az Európai Unió működéséről? Mit tart benne pozitívnak és javítani valónak? És hogyan büntetné azokat, akik szembemennek az európai közösség értékeivel? Kolláth György válaszai az Európai Demokratáknak.


“Mi az a három dolog, ami a legelőször az eszembe jut, ha az Európai Unióra gondolok? A ha-tárok átjárhatósága, mondjuk Budapesttől Rómáig. Az ötszázmilliós, közös piac: a szinte korlátlan üzleti lehetőségek tárháza. Az euro, mely összeköthet, de sajnos el is választ centrumot és perifériát.
Az Európai Unió békét szavatol a szomszédjainkkal, példát és húzóerőt jelent a felzárkózás és a fejlődés tekintetében, óv globalizációs kihívásokkal szemben, képes volna a minőségi elitklub normáira nevelni. A honi jogélet zűrzavarai ellenében például az Alapjogi Charta vonzó, világos, nívós értékrendet nyújt, védelmet adhatnak az európai intézmények a túltengő, hatalmaskodó tagállam emberi jogot sújtó lépéseivel szemben.
A pozitíve gondolkodóknak a demokratikus döntéshozatal jó módjait, előnyeit és értékeit kel-lene megmutatni, hogy az emberek jobban értsék az EU működését és lényegét. Az unióelle-nes erőknek pedig az elképzelt széthullás utáni közállapotok vélt mindennapjait, például a Brexit utáni Egyesült Királyság vagy akár a függetlenedő államok torzsalkodását.
Semmiképpen sem veszély vagy kockázat az Uniós tagság, hamis mantra azt hirdetni, hogy az EU veszélyt jelent a magyar kultúra fennmaradására. Az EU kulturális sokszínűsége minőség és érték annak, aki abban akar jelen lenni, boldogulni.
A politikusi kettős, hamis beszéd, a lecsupaszított érdek-alapú szemléletmód, a hatalmi arrogancia és gőg a fő ok és baj, amiért a magyar emberek nehezebben tekintenek magukra európai állampolgárként; lefojtott média-viszonyok közepette ez hatásos. A saját hibát mindig könnyebb más vétkeként tálalni; aki elszokott a fair versenytől, mindig talál magának mentséget, másban bűnbakot. A változtatáshoz több átütő erejű, őszinte szó, az uniós normasértés kellő büntetése kell, és közelebb kell menni a jó kezdeményezésekkel a polgárokhoz. A közösségen belül manifesztálódó tagországbeli bajok – például a görögöké – cselekvőképtelenséget sugallnak, az Unió ilyen tekintetben versenyképtelen egy államszövetséggel szemben. Az USA, mint állam, ország, szövetség értelmezhető; az Unió ekként nem az.”

 

A Kolláth Györggyel készült interjút lejegyezte és megszerkesztette: Uzsák András