Katona Bernadett Andrea: “el kell érni, hogy az Európai közösség minden ember második hazája legyen.”

kta

Konkrét érveket és ellenérveket sorol fel alábbi dolgozatában Katona Bernadett Andrea az Európai Egyesült Államok és a nemzetállami berendezkedés kapcsán. A médiakarrierre készülő szerző szerint el kell érni, hogy az Európai közösség minden ember második hazája legyen. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

 

 

Európai Unió

Hogyan kellene átalakítani az Európai Uniót és annak intézményrendszerét?
Úgy gondolom, hogy ami a legszükségesebb lenne az Európai Unió számára, az a bürokrácia csökkentése. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy az EU-n belüli felzárkóztatási támogatások gyorsabban és célzottabban kerülnének a kívánt helyre. Ezzel az intézkedéssel csökkenteni lehetne, az Európai Unión belüli egyenlőtlenségeket. Hasonló gazdasági helyzetű országok könnyebben jutnának konszenzusra egymással, hiszen nagyjából azonosak lennének a problémáik. E mellett természetesen a többi lényeges szempontot sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mint ahogy fent is említettem, az országok közötti gazdasági különbségeket csökkenteni kell. Ha csökkentjük ezeket a különbségeket, akkor az emberek jobban megfogják egymást érteni. Jobban megértik egymás bajait és talán még segíteni is tudnak egymásnak. Pl. 2 vállalkozó megérti egymás gondjait, viszont egy vevő nem fogja megérteni a kereskedő gondjait, és fordítva sem. Míg a kereskedőnek az a legfontosabb, hogy minél több hasznot szerezzen addig a vevőnek az lesz a legfontosabb, hogy jó áron jusson azokhoz az árucikkekhez, amikre neki szüksége van. A harmadik lényeges szempont, hogy a képviselőknek ismerniük kell az Európai Unió sokféle kultúráját, gondolkodásmódját. Ezek függvényében már könnyebben hoznak mindenki számára optimális döntéseket az egész Európai Uniót érintő kérdésekben. A képviselőknek „utazgatniuk” kellene az EU-ban, hogy hivatalba lépésük előtt megismerkedjenek más országok kultúrájával, felfogásmódjával. Én úgy gondolom, hogy a képviselőknek ismerniük kellene legalább 3 eltérő kultúrát.

Mit köszönhet Magyarország az Európai Uniónak, és hogyan tudna eredményesen részt venni benne?
Országunk sajnos a többi Európai országhoz képest gazdaságilag le van maradva. A több évtizedes lemaradást önerőből csak lassan tudnánk ledolgozni, ezért az Unió konkrét anyagi vagy szellemi segítséget nyújt nekünk, hogy a köztünk lévő gazdasági és társadalmi távolság csökkenjen. Gondolok itt a teljesség igénye nélkül a modernizált vagy újraépített iskolákra, múzeumokra, terekre, közlekedésre, óvodákra. Nagyon sokat köszönhet (a város ahol élek) Halásztelek is a támogatásoknak, hiszen ezekből a támogatásokból építtethettük meg az iskolánk új gimnázium részét, ahol többek között én is tanultam. Sok társammal egyetemben hálás vagyok ezért a segítségért, mert városunk önerőből nem tudta volna megépíteni. Napi szinten több óra kimerítő utazástól kímélt meg minket ez az EU-s beruházás.  Az eredményes részvétel érdekében pedig sokkal nyitottabbnak kell lennünk és
el kell fogadnunk azt a tényt, hogy „csapatban” kell gondolkodnunk nem csak ország szinten. Sokszor úgy tűnik, hogy országunk véleménye nem talál nyitott fülekre. A párbeszéd sajnos sokszor nem egy adott döntés meghozataláról és annak hatásáról szól az Európai Unióra tekintve, hanem sajnos sokszor nem több puszta személyes, vagy politikai csatározásnál. Az ilyen helyzetek véleményem szerint nem gyarapítják az EU-t semmivel, csupán felesleges feszültséget és további problémákat szítanak. A kiküldött Európai képviselők, főleg gondolok itt a mi országunkra, sokszor egymással sem tudnak szót érteni, hogyan várnánk el tőlük azt, hogy más nemzetekkel szót értsenek, ha még egymással sem. A képviselők ne bal és jobb oldalt, hanem országot képviseljenek és legyen meg előttük egy jóléti Európa víziója. Egy olyan Európáról, ahol nem éheznek gyerekek, alacsony a munkanélküliség, az egészségügyi ellátás magas színvonalú, az infrastruktúra kidolgozott és modern. Egy olyan Európai Uniót ahol például a migráns-kérdés pár üléssel rendezhető kérdés csupán.

Európai Egyesült Államok vagy Nemzetek Európája a jövő?
Nézzük, mi szól az Európai Egyesült Államok mellett illetve ellene. Az alábbi táblázatban szemléltetném ezeket az érveket/ellenérveket.

Európai Egyesült Államok
Érvek mellette

° jobb gazdasági együttműködés

° könnyebb katonai védelem

° Egységes politika

° Egységes jogok

° Talán idővel egységes jólét utópiája

° könnyebb tovább fejleszthetőség

Érvek ellene

° egy vezető réteg

° Nem lehet ezt a sokféle kultúrát egyesíteni demokratikus módszerekkel

° Előbb utóbb elnyomásba torkollana
(° Idővel az erősebb tartományok elnyomnák a gyengébbeket.)

° Nincsen önrendelkezés

 

Nemzetek Európája

Érvek mellette  

° Erős nemzetállamok, saját döntéseit hozhatják meg.

° Nem szólhat bele egy központ az ország életébe. Egyéni döntések az országok politikájában.

Érvek ellene

° Nem lennének egyéni országos döntések, más emberek döntenék el az adott ország sorsát, az ország megkérdezése nélkül.

° A legutóbb „egyesített” Európa diktatúrába torkollott.

A hosszú távú Európai Unió érdekében a nemzetállamoknak alapvető kérdésekben meg kell egyezniük és lehetőleg politikailag is hasonló véleményen kell lenniük. A cél legyen az, hogy a Nemzetek Európájában éljünk egymás mellett békességben. Egymást tiszteletben tartva, fogékonyaknak kell lennünk egymás kultúrájára és hagyományaira. Mindenkinek legyen meg a saját kultúrája és nemzete az Unión belül, de gondolkodásmódban figyeljünk arra oda, hogy nem csak az országunk, de a „közös országunk” Európa jövőjét is a szemünk előtt kell tartani. Az Unión belüli országok ne tudjanak beleszólni a másik ország életébe, a nemzet megkérdezése nélkül ne lehessen döntéseket végrehajtani országában. Az Unió államai legyenek szabadok, ne születhessenek más országokra kötelező érvényű határozatok, amik erősen negatívan érintik az adott ország gazdaságát vagy társadalmát, de mindig legyen szem előtt, hogy Európa közös hazánk döntéseik lehetőleg a kollektív Európai jólétet is szolgálják. Legyen egy laza gazdasági együttműködés, de csak akkor, ha ez nem torkollik elnyomásba, illetve, ha ez a kooperációban résztvevő országoknak előnyös. El kell érni, hogy az Európai közösség minden ember második hazája legyen. Szeresse, óvja, gyarapítsa nemzetét és az Európai közösséget egyaránt. Az Európai közösségen belül bármilyen politikai párt szimpatizánsa is legyen az ember, ha konkrét intézkedésről van szó, ne a politikai meggyőződés alapján, hanem az Európai közösség jövője és a közös jó legyen szem előtt. Összegezve én egy erős nemzetállamokban gazdag, de összetartó, közös úton haladó Európai Uniót képzelek el.

 

Katona Bernadett Andrea