Hornyik Anna Viola: “a krízis gyökerei az oktatásba nyúlnak”

hornyikvi

Bár az ideális az Európai Egyesült Államok koncepciója lenne, a múltbeli okok miatt racionális kilátás a nemzetállamok laza szövetségére van – véli Hornyik Anna Viola. A szegedi egyetem kommunikáció- és médiaszakán végzett újságíró szerint Magyarország számára a mélyebb integrációs a követendő út. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

Szerinted?

Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része. 1992-ben jött létre a Maastrichti szerződés által az Európai Gazdasági Közösségből. Az Európai Közösség szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az Európai Gazdasági Közösség melletti másik két közösség hatásköre igen korlátozott volt. Emellett az EK az 1992 utáni Európai Közösségeknek is legfontosabb eleme. Célja a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése, az egységes belső piac létrehozása, a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása az Európai Unióban.
A Maastrichti szerződés fontos alapszerződése az Európai Uniónak. Ennek intézményrendszere a demokratikus hatalomgyakorlást helyezi középpontjába. Az EU egyedülálló intézményi struktúrával rendelkezik:
Európai Parlament – az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Az EU 500 millió polgárát képviseli. Az Európai Parlamentnek fontos szerepe van az Európai Bizottság elnökének megválasztásában. A Tanáccsal együtt dönt az uniós költségvetésről, valamint az uniós irányelvekről és rendeletekről.
Európai Bizottság – uniós jogszabályokat javasol és ellenőrzi azok végrehajtását; ez az EU egészének érdekeit képviseli.
Európai Unió Tanácsa – az uniós országok minisztereiből álló testület, amely az Európai Parlamenttel közösen gyakorolja a jogalkotási és költségvetési jogköröket; keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. A Tanács elnökségét felváltva tölti be egy-egy tagállam.
Európai Tanács – tagjai az uniós állam -és kormányfők. Feladata az EU általános politikai irányvonalának meghatározása.
Az alapelv az, hogy a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket. A végrehajtásért a Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása a Bizottság feladata. Az Unió működésében alapvető szerepet játszik a Bíróság és a Számvevőszék is. A Bíróság elősegíti a jogszabályok érvényre juttatását, a Számvevőszék az Unió tevékenységének finanszírozását ellenőrzi. Valamennyi uniós intézmény hatásköreit és feladatait a Szerződések határozzák meg, amelyek az EU összes tevékenységének az alapját képezik. Ugyancsak e szerződések állapítják meg az uniós intézmények által követendő szabályokat és eljárásokat is. A Szerződéseket valamennyi uniós ország állam-, illetve kormányfői elfogadták, tagállami parlamentjeik pedig ratifikálták.
Úgy gondolom, hogy az Európai Közösség és az Európai Unió intézményrendszere a lehető legdemokratikusabban működik, így ezen a(z intézmény)rendszeren nem változtatnék. Azt viszont fontosnak tartom, hogy fiatalok nagyobb szerephez jussanak az intézményrendszeren belül, akár a Parlamentben, akár a Bizottságban, akár a Tanácsban stb. Erről később dolgozatomban még lesz szó.
Magyarország sokat köszönhet az Európai Közösségnek. Ilyen például, hogy megnyíltak az országhatárok: ez a becsületes állampolgároknak nagy könnyebbséget jelent, mikor megállás nélkül léphetünk át országhatárokat, továbbá mentálisan is nagy szabadságérzetet ad az embereknek. Az oktatás szempontjából is komoly változásokra került sor. Az Európai Unióba való belépéssel csatlakoztunk a 27 tagállam oktatási rendszeréhez is: folyik az intézmények összehangolása (gondoljuk például a Bologna-folyamatra, vagy középiskolákban a humán erőforrás fejlesztési operatív programokra). Elsődleges cél az átjárhatóság és az összehasonlíthatóság. Mindez elősegíti a diákok, s egyszersmind a tanárok mobilitását is. Ennek előnye, hogy az oktatási intézmények által kiadott képesítéseket Unió-szerte elismerik.
Az általános érvényességet segítik az Europass önéletrajzok, amelyek segítségével az álláskereső Európa-szerte egységes formátumban mutathatja be különböző készségeit és képesítéseit. Így a munkaadó könnyebben tisztába kerülhet a más országokban szerzett képesítésekkel, az álláskereső pedig könnyebben jelentkezhet külföldi állásajánlatokra.
Az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek az alternatív oktatási programok elterjedésére is, amelyek több szempontból is hasznosak a diákok számára: megismerik egy másik ország kultúráját, oktatási rendszerét, gyakorolják az idegen nyelveket, s az intézményeket is együttműködésre ösztönzi társintézményekkel. Ilyen csereprogramok például az Erasmus, az Erasmus+, a Comenius, a Mundus. Nem elsősorban az oktatásra, hanem a toleranciára, a kultúrák egymás iránti kinyitására, az önkéntességre helyezi a hangsúlyt az EVS (European Voluntary Service), amely az európai országok közötti cserelehetőség: keretein belül az önkéntes számára biztosított a szállás, az ellátás és a gyakornoki program, amelynek során az élelmesek fiatalok (s nagy hangsúly van azon, hogy 18 és 30 év közötti emberek vehetnek részt rajta) egy-egy szakterületükbe is beleláthatnak, akár célzottan is mehetnek saját szakterületüket illetően tapasztalni (ez azonban nem elvárás, csak kínálkozó opció).
Pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak az erre nyitottak számára: a szociális szférán belül a drogfogyasztás kapcsán prevencióra, alacsony küszöbű szolgáltatást nyújtó, valamint rehabilitációs intézmények támogatására lehet pályázni. Ezt ki is használják: sorra nyílnak meg az ilyen intézmények, jönnek létre non-profit szervezetek, illetve alapítványok. Ide szükség van szakembergárdára is, ami munkahelyeket jelent sokak számára.
A magyar állampolgárok munkavállalási lehetőségei javultak. Általános, hogy előnyben kell részesíteni a magyar munkavállalókat a nem EU tagállambeli munkakeresőkkel szemben minden országnak, mely az Európai Unió tagja. Már a csatlakozási szerződés életbelépését megelőzően az EU-ból érkező mezőgazdasági behozatal négyötöde vámmentes, további tizenkét százaléka pedig kedvezményes vámtételek mellett érkezett hazánkba. A magyar termelők, kereskedők és fogyasztók már olyan gazdaság cselekvő részesei, amely a csatlakozás előtt is nagymértékben részévé vált az Európai Unió belső piacának. Az EU Magyarország legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere; az Európai Unióba való csatlakozás mindenképpen ennek előnyére vált, gazdasági szempontból az ország lehetőségeinek köre szélesedett. A tőkeinjekció, a pályázati lehetőségek, amelyeket a gazdaság -és a mezőgazdaság kapott (lásd uniós pályázati lehetőségek akár magánembereknek is új eszközök, termőföld-területek stb. elérhetővé tételével) mindenképpen a fejlődés irányába hatottak. Ugyanakkor bizonyos gazdasági problémákra a tőkeinjekció csak átmeneti megoldást jelent; a gazdasági problémák megoldására fontos a gyökerekig visszanyúló kezelést találni.
Az Európai Unió komolyabb válságkezeléssel először 2008-ban találkozott a gazdasági világválság kapcsán. Ekkor az EU elfogadta, hogy hitelgaranciával finanszírozza a pénzügyi szektort (továbbá a betétek után 50.000 euróig vállal garanciát, és engedélyt ad a tagoknak, hogy 100.000 euróig emeljék.) Az EU összeurópai válságkezelő programot indított a munkahelyek és a szociális biztonság védelmére, és a gazdasági beruházások támogatására. Így elkerülték a bankpánikot, és megvédték az európaiak megtakarításait.
Az európai gazdaság fellendülése immár negyedik éve tart, és folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból adódó növekedés. Ezzel egyidejűleg a világgazdaság jelentős része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az európai növekedés kockázati tényezőit.
Egyes növekedésösztönző tényezők várhatóan erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők például az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és az alacsony euróárfolyam. Emellett jelentkeznek a gazdaságot veszélyeztető kockázatok, és új kihívások: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem, ezen túlmenően geopolitikai és szakpolitikai téren is bizonytalanság tapasztalható. Emellett jelentős problémát jelent a fiatalság munkanélkülisége.
Ez utóbbi problémával kapcsolatban megoldásként jelenhet meg az ifjabb nemzedék foglalkoztatása az Európai Unió intézményrendszerében. Amennyiben például az Európai Parlamentbe bejutna az ifjabb korosztály, úgy egyrészt máris csökkenne körükben a munkanélküliség aránya; másrészt aktívabban foglalkoznának ezzel a problémával, valószínű tehát, hogy hamarabb kerülne megoldás rá. Ezen túl előmozdítaná a kezelést, ha átalakítanák a nyugdíj-rendszert. A nyugdíj-korhatár kitolásával az embereket arra presszionálják, hogy életük végéig dolgozzanak. Ha ez megváltozna, akkor egyrészt kiegyensúlyozottabban tölthetnék idős napjaikat, másrészt a fiatalabbak nagyobb foglalkoztatottsághoz jutnának (s ez kompenzálná az abból adódó esetleges problémát, hogy a nyugdíjas embereket az aktív dolgozók látják el; s a rendszer átalakítása megnövelné a nyugdíjas életkorúak számát).
Ami a politikai krízist illeti, mindenképpen fontos az integráció és a lemaradó országok felzárkóztatása; s külön szót érdemel a toleranciára nevelés is. A krízis megoldást ezért én a megelőzésben látom, amelynek gyökerei az oktatásba nyúlnak. Kiemeltnek tartom a másság elfogadására való nevelést, s ehhez a már fent említett csereprogramokon túl hozzájárulhatnak oktató-nevelő videók, színdarabok bemutatása; neves emberek megszólaltatása a kényes témát illetően a fiatalok körében, s előnyös lehet szerepjátékok alkalmazása is, ahol a fiatalok, a gyermekek átélhetik, megtapasztalhatják akár a kirekesztettséget, akár egyéb probléma nehézségeit.
A politikai krízist illetően jelenleg adott témaként a menekült kérdés is. Itt Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosának szavaira tudnék hivatkozni: „az EU-nak most segítséget kell nyújtania az érintett országoknak, hogy fel tudják építeni a saját menekült-fogadó rendszerüket, és előteremtsék a fogadásukhoz szükséges infrastruktúrát, az európai normáknak megfelelően. Ez nem csak hogy életeket fog menteni, de nagyobb összhangot is teremt majd.”
Érdemes azon is elgondolkozni, hogy mi jelenthet megoldást hazánk számára, ha opciót a kétsebességes Európa vagy a mélyebb integráció jelenti. Több ország ragaszkodik a kétsebességes Európához az EU-n belül, azonban előfordul, hogy pont azok az országok hangoztatják a „mag-Európa” gondolatát, akik az európai tagállamiságban nem jeleskednek. Amennyiben a következő két-három évben valóban kialakul egy, a mainál kisebb és jobban körülhatárolható mag-Európa, úgy nem biztos, hogy a visegrádi régió tagjait egyformán fogják kezelni. Ilyen esetben a valóság mellett a megítélést befolyásolni fogják a valóságról alkotott külföldi benyomások is. Mindemellett valószínűsíthető, hogy a „két sebesség”, a „keménymag” modellje helyett különböző területeken különböző együttműködések alakulnak ki az érdekektől és a lehetőségektől függően. Ha végiggondoljuk, ennek már most is megvannak az alapjai: az eurót nem minden tagállam használja; a schengeni övezetnek is csak néhányan tagjai. Úgy gondolom, hogy a feladat teremti meg a koalíciót, s nem fordítva. Hosszútávú megoldást hazánknak nagy valószínűséggel a mélyebb integráció jelentene, a korábban általam fent említett integráció miatt; annak kapcsán, hogy ez elősegítené felzárkózásunkat a fejlettebb európai uniós országok szintjére.
Az Unió jövőjének kapcsán két kimenetelben is lehetséges gondolkozni: az egyik az Európai Egyesült Államok, a másik a nemzetállamok laza szövetsége.
Az Európai Egyesült Államok ötlete már a 19. században megjelent Victor Hugo által. Gondolatai elsősorban a béke, a demokrácia megvalósítására irányult, létrehozva egy olyan magasabb szintű közösséget, melyben Európa nemzetei egyesülnek, általános választójoggal kiegészülve, megfelelő méretű törvényhozással. A jelen némely politikusai szerint a tagállamok hatalmas problémákkal rendelkeznek, és itt az ideje egy új Európa koncepció megfogalmazásának. Amennyiben ez a koncepció az Európai Egyesült Államok lenne, dönteni kell arról is, hogy minden tagállam vagy csak a monetáris unió tagállamai szeretnének a föderális Európa részeseivé válni.
Mindezek mellett figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió tagállamai önálló kulturális és történelmi múlttal rendelkeznek, nincs közös identitásuk. Történelmük csak akkor fonódott össze, amikor ezen országok nyomás alatt álltak. Emiatt úgy gondolom, hogy bár az ideális az Európai Egyesült Államok koncepciója lenne, a múltbeli okok miatt racionális kilátás a nemzetállamok laza szövetségére van.
Záró gondolatom, hogy az Európai Unióban egymástól kölcsönös függésben élő mindenki – egymástól függ a biztonságunk és a fejlődésünk. A nemzetek közötti szolidaritás éppolyan fontos, mint az emberek közötti testvériség.

Hornyik Anna Viola