Gönczöl Bettina: “átláthatóbb és hatékonyabb rendszer kell”

gonczolbe

“A politikai életben folytonosak az országok közötti erőfitogtatások és erődemonstrációk, melyek helyett, ha megfelelő kompromisszumot hoznának létre érdekellentétek esetében, akkor egy sokkal jobban működő Uniónak lehetnénk a szemtanúi” – fogalmazott Gönczöl Bettina. A kereskedelmi marketinggel és marketingkommunikációval foglalkozó szerző szerint alapjaiban kellene újragondolni az Unió intézményrendszerét. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

 

Az Európai Unió az Európai Közösségre alapulva jött létre. Az Európai Közösség alatt három integrációs szervezetet értünk, melyeket hat ország – Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – alapított. 1951-ben alakult meg az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amikor is aláírták a Párizsi Szerződést. Ennek az integrációnak a célja az európai béke megvalósítása, a szén és acélipar terén a közös piac megteremtése volt. 1952-ben lépett életbe a Szerződés határozott időre, 50 évre. 2002-ben lejárt, de rendelkezéseinek többsége az Európai Közösség keretei között ma is érvényes.

1957 márciusában aláírták a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EKG-t). A fő cél a gazdasági együttműködés elősegítése, a közös piac teljes körű megvalósítása volt. A cél elérését például a vámok megszüntetésével, a vámunió létrehozásával, a közösségen belüli tőke és munkaerő szabad mozgásának biztosításával és a jogharmonizációval képzelték megvalósítani. A Római Szerződés hozta létre az Európai Atomenergia Közösséget is (Euratom), amelynek fő célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és fejlesztése.

Az Európai Uniót a 1992-ben hozta létre a Maastrichti Szerződés, mely 1993-ban lépett hatályba. Az Unió létrejöttével nem szűntek meg a korábbi Közösségek. Az Európai Unió intézményrendszere rendkívül összetett. A négy legfontosabb intézménye a Miniszterek Tanácsa (a Tanács), az Európai Tanács, az Európai Parlament, és a Bizottság (= az EU kormánya). Ezenkívül fontos EU-s intézmények még Bíróság, a COREPER és a Számvevőszék is. Az Európai Unió Tanácsa a legfontosabb döntéshozatali szerv (azonban nem kizárólagos jogalkotó), valamint a tagállamok kormányképviseleti intézménye. Az elnökségét félévente másik tagállam tölti be. Az Európai Tanács az állam- és kormányfők tanácsa, amely évente háromszor ülésezik, és stratégiai döntéseket hoz, irányelveket határoz meg. Döntéseiknek jelentős a politikai súlya, de jogi érvényük nincs.

A Bizottság gyakorlatilag az EU kormánya, mely kizárólag közösségi érdekeket vesz figyelembe. A végrehajtó hatalom birtokosa. Az Európai Parlament fő feladata az intézmények ellenőrzése, költségvetés elfogadása, törvényalkotás, azonban még ma is főleg konzultatív szerepe van a döntési folyamatban. Az EU intézményrendszerének a legnagyobb problémája, az hogy a Parlament és az Európai Uniós polgárok közötti kapcsolat meglehetősen gyenge, hiszen a választott képviselők szinte alig folynak bele a döntéshozatalba, valamint az 5 évente tartott választásokon is többnyire alacsony a részvétel. Az intézmények egyszerre nemzetek feletti és kormányközi, és ez sok konfliktust képez az Unió működésében. A sok szervezet egy rendkívül bonyolult, nehezen átlátható rendszert hozott létre. Úgy gondolom, hogy ha alapjaitól újra átgondolnák az egész struktúráját az EU-nak, akkor létrehozhatnának egy sokkal átláthatóbb és hatékonyabb rendszert. Ennek következtében pedig a polgárok bizalma is megnőne az Európai Unióban, tehát részt vennének a választásokon, és így ők is részesei lehetnének a döntéseknek. Magyarország 2004. május 1.-én csatlakozott az Európai Unióhoz másik 9 állammal együtt (Lengyelország, Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lettország, Litvánia, Észtország). A csatlakozással rengeteg előny járt. Az egyik legelső, amely az emberek eszébe jut az a nyitott határok megteremtése, melyet az 1995-ös Schengeni egyezmény hozott létre, és amelynek hazánk 2007-ben lett tagja. Ennek a szerződésnek hála ma a polgárok szabadon utazhatnak a Schengeni övezeten belül, mely egy nagyfokú szabadságérzetet nyújt a számukra. Egy másik nagy előnye a csatlakozásnak, hogy nem csak a személyek mozoghatnak szabadon az Unión belül, hanem a termékek és szolgáltatások is. Az EU-n belül nincsenek vámok, mely még könnyebbé teszi az áruk importálását, illetve exportálását. Ma már bárki alapíthat céget vagy vállalhat munkát az EU bármely tagállamában szinte korlátozások nélkül. Az oktatásban is több változás bekövetkezett, hiszen elkezdték az egyetemek képzéseinek összehangolását, melynek célja, hogy EU szerte elfogadják a végzettségeket, amiket megszereznek a diákok, valamint az hogy különböző cserediákprogramokban minél többen részt tudjanak venni, mellyel megismerhetnek más oktatási rendszereket, országok kultúráját és gyakorolhatják az idegen nyelveket. Hatalmas előnye, hogy Magyarország tagállam lett az is, hogy így rengeteg Uniós pénzre tud az állam, az önkormányzatok, vállalkozások, stb. pályázni, mely nagyban elősegíti a fejlődést, hogy az ország minél előbb behozhassa a lemaradását Nyugat-Európához képest.

Én úgy gondolom az Európai Unió, akkor tudna jobban és eredményesebben megfelelni a gazdasági és politikai krízisek kihívásainak, ha egységesen, minden tagállam együttműködve lépne fel a problémákkal szemben. A politikai életben folytonosak az országok közötti erőfitogtatások és erődemonstrációk, melyek helyett, ha megfelelő kompromisszumot hoznának létre érdekellentétek esetében, akkor egy sokkal jobban működő Uniónak lehetnénk a szemtanúi. Ha a tagállamok az önös érdekeikkel szemben az EU érdekeit tartanák szem előtt sokkal hatékonyabb lehetne a Közösség és így mindenki profitálhatna, nem csak pár erőteljesebb állam, akik a hasznok nagy többségét elszipolyozzák jelenleg. A kétsebességes Európa gondolata, melyet Leo Tindemans fogalmazott meg először, arról szól, hogy teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy egyes országok szabadon előrehaladhassanak az integrációval, anélkül, hogy a lemaradók ebben megakadályozzák ezeket. Ez elméletben egy nagyon jó rendszert tudna létrehozni, azonban a gyakorlatban ezt szinte lehetetlen úgy megvalósítani, hogy ebből minden tagállam profitálni tudna, mivel a fejlettebb országok annál több és több támogatást akarnának, minél többet kapnának, így viszont semmit nem kapnának végül a lemaradtak, melyből komoly konfliktusok alakulnának ki előbb vagy utóbb, és végül kettészakítaná az EU-t. Vagy a lemaradók vagy pedig a fejlettebbek károsulnának a rendszerben. A mélyebb integráció arra ösztönözne, hogy egy egységes Unióként gondolkozzunk, melyből mindenki hosszú távon nyereséget tudna termelni, még ha kezdetekben ez a megoldás nehezebb is lenne.

Habár úgy gondolom, hogy a tagállamoknak jobban együtt kellene működniük, főleg gazdaságilag és politikailag, nem gondolnám, hogy az EU jövője az Egyesült Államok víziója lenne. Itt minden egyes országnak megvan a maga múltja, kultúrája, nyelve, hagyománya, melyet képtelenség egy nagy állam alá vonni. Ha mégis létrejönne, akkor pedig ki lenne a vezetője? Az Egyesült Államok tagállamai nem voltak ilyen sok rétegben különbözőek, mégis rettentően nehéz volt megalapítani és a mai napig nehéz összetartani az országot. Szinte egyetlen szem puskaportól szétrobbanhatna az USA, olyannyira feszült a helyzet a tagállamok között. Így én úgy gondolom, hogy az EU jövője csakis a nemzetállamok laza szövetsége lehet, még ha kicsit szorosabb összefogással is, mint az eddigiekben.

Az Európai Unió fennállása során sok mindenen ment keresztül és még bizonyára sok mindenen is fog a jövőben. Napjaink legégetőbb kérdése, a migráns helyzet már eléggé megosztotta az EU-t, ahhoz hogy elkezdjenek azon gondolkodni az országok vezetői vajon megéri e továbbra is az Unió tagja lenni? Látják, hogy ez a rendszer már nem maradhat sokáig, újítani kell! Meg kell reformálni az intézményeket, több beleszólást kell adni a polgároknak, hogy ők lehessenek a saját sorsuk kovácsai és ne holmi bürokrata, aki csak az önös érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a polgárokét, az Unióét. Ha ezt sikerül elérniük, akkor újra talpra tud állni az Európai Unió és erősebb lehet, mint valaha, azonban ha ezt nem sikerül megvalósítani a rendszer szinte bukásra van ítélve nem is olyan hosszú időn belül.

Gönczöl Bettina