ED mini-konferencia: “Most is igent mondanál?”

ed3ujjavbennagyjo

Ujhelyi István (MSZP), Jávor Benedek (PM) és Nagy József (Most-Híd) európai parlamenti képviselők beszéltek az Európai Demokraták strasbourgi mini-konferenciáján, amelyet a magyarországi uniós csatlakozás tizenharmadik évfordulója kapcsán hirdettünk meg.

Tizenhárom évvel ezelőtt a magyar választók több mint nyolcvan százaléka döntött úgy a népszavazáson, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. A csatlakozásra végül – kilenc további újonnan felvett tagországgal együtt – egy évvel később, 2004. május elsején került sor. Az április 12-én megtartott népszavazás abból a szempontból is egyedülálló volt, hogy ezt – szemben az újkori választási szokásokkal – nem vasárnap, hanem szombaton tartották. A kérdés egészen pontosan ez volt a szavazólapokon: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A szélsőjobboldali MIÉP és a szélsőbaloldali Munkáspárt kivételével mindegyik demokratikus párt a csatlakozás mellett kampányolt.
Most is igent mondanál? – ezt a költőinek szánt kérdést tette fel Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, az Európai Demokraták alapítója a népszavazás évfordulója kapcsán az EP strasbourgi épületében megtartott mini-konferencián. “Mondhatnánk, hogy a csatlakozás után a boldog nászutas évek következtek, hiszen azt hittük, hogy majd mindenkinek cukrászdája lesz Bécsben, de az elmúlt években rá kellett jönnünk, hogy jóval bonyolultabb az életünk az Európai Unióban és az Uniónak is rá kellett jönnie, hogy jóval bonyolultabb az élete azzal, hogy mi a tagjai vagyunk” – fogalmazott Ujhelyi. Az MSZP politikusa rámutatott, hogy az egyik legutóbbi felmérés szerint bár a magyar lakosság számára kiemelten fontos az európai identitás, és a többi tagország polgáraihoz képest jóval hangsúlyosabban “európai polgároknak” érzik magukat a magyarok, mégis egyre többen mondják azt: rossz irányba haladnak a dolgok az Unióban. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézményrendszer hosszútávon működésképtelen, ezért valóban érdemi változtatásokra van szükség, de “félő, hogy közben rohamosan csökken az Európai Unió támogatottsága, amire pedig szükség van ahhoz, hogy értelmes, felvilágosult demokrácia legyen Magyarországon” – fogalmazott a szocialista politikus. Ujhelyi szerint nem lehet másképp a jólétet és az európai biztonságot garantálni, csakis fokozatos és mélyülő integrációval. “Megfontoltan, de el kell oda jutnunk, hogy például az adózásban, külpolitikában, hadügyekben, vagy akár szociális kérdésekben egységesebb és egyértelműbb mechanizmusok legyenek” – mondta az MSZP képviselője, hozzátéve: a Political Capital egyik tavalyi tanulmánya már rámutatott, hogy a magyar válaszadók több mint fele, egészen pontosan hatvanhat százaléka is az EU további, még mélyebb integrációjának a híve. Ujhelyi István szerint az európai közösség válsága jelentős történelmi helyzet, ezért a magyar demokratikus ellenzék alapvető feladata, hogy a kormánypártok és a Jobbik populista, Európa-ellenes álláspontjával szemben világossá tegye, hogy mit gondol Magyarország helyéről az Unióban és mit gondol az Unió szükséges átalakításáról.
12980865_1588475711470956_1187690052_oJávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért), az Európai Parlament zöld frakciójában politizáló képviselő a mini-konferencián többek között azt mondta: valóban sajátos eredménnyel jár megvizsgálni, hogy mit gondolt az Európai Unióról a tizenhárom évvel ezelőtti Magyarország és hogyan vélekednek most az európai közösségről a magyar választók. “Bár sok mindenben pesszimista vagyok, ebben kevésbé. Ha ma lenne népszavazás az uniós csatlakozásról, vagy a tagság fenntartásáról, akkor a magyar társadalom döntő többsége hasonló módon és mértékben nyilvánítaná ki az EU-hoz való tartozás igényét” – fogalmazott Jávor. A PM politikusa hozzátette: a magyar állampolgárok háromnegyede ma is az EU tagja akar lenni, mert bár számos problémát látunk az Unió működését illetően és régóta tart az EU-ellenes “kormányzati agymosás”, az emberek ezzel együtt is a “bőrükön érzik”, hogy az európai népek családjához kell tartoznunk. Jávor Benedek szerint a mindenkori magyar kormányok dolga nem az, hogy megpróbálják “szétfúrni” az uniós egységet, hanem az, hogy aktívan közreműködjenek egy olyan EU építésében, ahová jó és előnyös tartozni. “Való igaz, hogy míg tizenhárom évvel ezelőtt nem volt szemmel észrevehető párt, amely az Unió ellen ágált volna, most pedig a parlamenti párttá erősödött Jobbik nyíltan EU-ellenes és a kormánypártok lépései is mind ugyanebbe az irányba vezetnek. Ez kétségtelenül lényegi különbség. Ugyanakkor a magyar társadalomban ma is meggyőző többsége van az uniós tagságnak, ebben biztos vagyok” – tette világossá Jávor Benedek. Az integrációval és az EU jövőjével kapcsolatban a PM politikusa azt mondta: széles az egyetértés abban, hogy az Unió jelenlegi formájában nem képes hatékonyan kezelni a gazdasági és társadalmi problémákat, illetve feszültségeket. “Felemás Európát építettünk, bizonyos területeken nagyon előrementünk az integrációval, mások viszont maradtak nemzetállami szinten; így viszont egy közösséget képtelenség hatékonyan működtetni” – mondta a politikus. Jávor Benedek szerint meg kell vizsgálni, hogy mely területeken lehet még adott kompetenciákat európai szintre emelni, az egységes kontinens ugyanis nem fog működni például egységes költségvetési vagy épp meghatározott minimumokat biztosító egységes szociálpolitika nélkül.
Nagy József (Most-Híd), a konzervatív néppárt európai frakciójában ülő szlovákiai magyar politikus a beszélgetés során elsősorban az általa képviselt párt feladatait, helyzetét és az új szlovák kormányhoz való viszonyát ismertette a hallgatósággal. A korábban környezetvédelmi miniszterként is dolgozó Nagy József az eseményen elmondta: a legutóbbi EP-választáson a szlovákok alig tizenhárom százaléka ment csak el voksolni, ami jól jellemzi az Unióhoz, illetve az európai kérdésekhez való viszonyulást. A politikus hozzátette, hogy a menekültkrízis óta az Unió újra fókuszba került, elsősorban a politikai kommunikációnak köszönhetően, amelyben érezhetően felerősödött az EU-ellenesség: a válság okait ugyanis elsősorban Brüsszel tehetetlenségének tulajdonítják.

Strasbourg, 2016-04-13.