Bődey Kata: “EEÁ – velünk vagy nélkülünk?”

bodeykat

‘Szerintem az „Európai Uniónak ellenálló” politikának nincs helye egy olyan helyzetben, mint ez a mostani’ – fogalmaz Bődey Kata, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója. Az európai karrierre készülő szerző szerint ezekkel a megnyilvánulásokkal nemhogy azt éri el a magyar állam, hogy jobban beleépítsük magunkat az EU-ba, hanem épp az ellenkezőjét: hogy még kijjebb kerüljünk a szövetség forgástengelyétől. Az alábbi cikk az Európai Demokraták esszépályázatára érkezett, szavazni a szöveg végén található gombbal lehet.

EEÁ – velünk vagy nélkülünk?
avagy szerintem hol lenne Magyarország legelőnyösebb helye a jövőbeli Európai Unióban

Engem már a pályázat megismerése előtt izgatott az Európai Unió és jövője, ezen belül természetesen Magyarországé is, ugyanis hetekkel korábban a gimnáziumomban egy egész hetet töltöttünk ennek a témának a kibogozásával. Már ekkor elkezdett izgatni ez a téma engem, és elhatároztam: én ezzel fogok foglalkozni felnőttkoromban! Így hát különösen örültem, amikor rátaláltam erre a pályázatra, amelyen keresztül akár már most kifejthetem a véleményemet erről a nem is kicsit életbevágó dologról.
Hiszen az én véleményem szerint az Európai Unió lényeges részét befolyásolja Magyarország gazdaságának, társadalmi berendezkedésének és problémáinak, valamint politikájának fejlődését, változását. Gondoljunk csak bele: törvényeinknek és az állam intézkedéseinek meg kell felelnie az EU-nak, a közigazgatási rendszerek is kezdenek enyhén egybemosódni például a schengeni egyezmény hatására, és a folyamatosan keveredő népeket még meg sem említettem! Mindezek az előbb felsorolt tényezők hatással vannak a hétköznapi emberek életére is. Például aktuálisan: az EU menekült-politikája nem volt éppen azonos a magyar kormányéval, és ebből konfliktus is keletkezett, ami kivetült ezeknek az embereknek a hétköznapjaira is. Igaz, manapság már nem látunk mindennap menekülteket Budapest utcáin, ám a táblák, amelyek bőszen hirdetik: Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! Továbbra is ott virítanak lépten-nyomon, mindenkit a kötelező betelepítési kvóta ellen hangolva. Na jó, nem mindenkit. De legalábbis sokakat… Szerintem az ilyen fajta, „Európai Uniónak ellenálló” politikának nincs helye egy olyan helyzetben, mint ez a mostani. Ugyanis ezekkel a megnyilvánulásokkal nemhogy azt éri el a magyar állam, hogy jobban beleépítsük magunkat az EU-ba, hanem épp az ellenkezőjét: hogy még kijjebb kerüljünk a szövetség forgástengelyétől.
Pedig szerintem az tagállamok mostani, viszonylag laza köteléke a közeljövőben át fog alakulni az Európai Egyesült Államokká, és ha Magyarország kimarad ebből az új, szorosabb ligából, akkor az szinte minden szempontból káros lesz az ország mindenirányú fejlődésére, mert véleményem szerintem a jelenlegi Unió sok aspektusból húzza fel, támogatja országunkat, felemelve azt olyan fejlett országok közelébe, mint például Németország vagy Franciaország. Márpedig a fentebb említett, magyar állam által hozott intézkedések arra sarkallhatják az EU vezetőit, hogyha az új szövetség megalapozásán gondolkoznak, hogy inkább kihagynak egy kicsi, nem túl fejlett országot, ami ráadásul kvázi megkérdőjelezi az Unió döntéseit, és meg is próbál szembemenni velük.

Ha egy kicsit más szemszögből szeretném megközelíteni ezt a kérdést, akkor arra a feltevésre alapozok, hogy ugyan az Európai Egyesült Államok megalakul, ám Magyarország nem kap helyet a tagok között. Ennek a helyzetnek elég sok negatívuma lenne szerintem. Például Európa gazdaságilag vezető körzetei úgy alakulnának, hogy Magyarország nem lenne bennük, mert a jelenlegi EU (meglátásom szerint) nagyot dob hazánk gazdaságán a kitágult piac miatt.
Másrészt az EEÁ tagjai politikailag is egymás támogatnák, országunk ebből is kiszorulna, márpedig az sohasem előnyős, ha egy ország vagy csoport egyedül marad nézeteivel, mert egy olyan helyzetben nehéz elérni céljaikat. Míg ha benne lennénk az Európai Egyesült Államokban, akkor nemzetközi szinteken könnyebb lenne kompromisszumokat kötni és közös döntéseket hozni.

Mivel már részletesen leírtam ebben a jövőbeli szövetségi rendszerben való részvételünk előnyeit és a benne levő érdekeinket, úgy gondoltam, leírom milyennek is képzelem el az Európai Egyesült Államokat.
Elképzelésem szerint az Európai Unió alapító tagjai, azaz Belgium, Franciaország Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország egyértelműen az EEÁ tagjaivá válnának. A további tagok a jobban teljesítő és a hűségesebb, most is tagállamokból kerülnének ki.
Főbb intézményei körülbelül ugyanolyanok maradnának, ám nyilvánvalóan csökkenne egyes szervek tagjainak létszáma és a hatáskörökön is történne egy kis változás szerintem, a korábbihoz képest. Például a Parlamentbe küldött képviselők a tagállamokkal együtt kevesebbé válnának. Viszont szerintem ennek a szervnek kéne majd meghoznia minden egyes tagállam összes törvényét, egységesen, mintha egy, nagy országként kezelnék az államok szövetségeként létrejött egyesülést. Véleményem szerint ezáltal kevesebbé válna a viták száma a tagállamok között, és egységesebb értékrenddel tudnának egymással tárgyalni és egymással együtt élni. A Miniszterek Tanácsa is ugye kisebb létszámmal végezné munkáját, hiszen ez a tanács minden tagállam minisztereiből áll össze. Szerintem ez abból a szempontból nem lenne előnyős, hogy a körülbelül ugyanakkora horderejű kérdésekben, mint eddig, a korábbi 28 tag helyett sokkal kevesebben hozna döntést. Igaz, országuk népére ugyanolyan hatályossággal lenne érvényes, mint eddig, csak így könnyebb lenne megszerezni a többséget a szavazásokban, mert más csak kevesebb vezetőt kéne meggyőzniük a minisztereknek, ám így szerintem mégis tudna működni igazságosan, a tagállamok lakóinak érdekeit a szeme előtt tartva.
Ha annyira szoros kötődés jönne létre, mint ahogy azt fönn megfogalmaztam, akkor szerintem a tagállamok népei még jobban keverednének, letelepednének egymás földjén, azaz azon a földön, ami egy hosszú folyamat során majd a közössé válna. Ezzel az etnikai keveredéssel kialakulhatna egy úgynevezett „európai kultúra”, ami egybeforrasztaná az EEÁ összes tagországának és népének kultúrájának egy-egy csücskét, így az európai polgárok megtalálhatnák gyökereik értékeit, vagy akár azokat az értékeket, amelyeket ők személy szerint becsülnek meg, így új értékrendeket alakítva ki magukban.

Esszém befejezéséül szeretnék válaszolni a címben feltett kérdésemre és összefoglalni mondanivalómat: én látom Magyarország értékeit az Európai Uniótól elvonatkoztatva is, ám mégis akkor tudok úgy gondolni hazánkra a jövőben, mint egy sikeres országra, ha a jövőbeli EU részeként látom. Sőt mi több, nem is az Európai Unióban, hanem az Európai Egyesült Államokban, ami ugyan még nem jött létre, ám teljes szívemből remélem, hogy még az én életem folyamán megszületik, és nem csupán egy álomkép marad.

Bődey Kata